Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban felhívja a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy ha valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény az ajánlattételi, illetve a részvételi határidőt követően bekövetkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kapacitást biztosító szervezet átalakulása

Kérdés: A cég átalakult, és kapacitást biztosítóként valójában már nem rendelkezünk szakemberrel. Most szerződnénk az ajánlattevővel. Szerződhetünk az új céggel?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeknek a teljesítés alatt is meg kell felelnie az ajánlattevőnek, így ennek adminisztrálása kötelező, az ajánlatkérő ellenőrzéséhez kötött. Az ajánlatkérőnek egyébként is be kell jelentenie alvállalkozóit, melynek keretében az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvét a szerződés teljesítése során, vagyis hogy az ajánlatkérőt nem csupán ellenőrzési, hanem igényérvényesítési kötelezettség is terheli, ha a szerződés nyertes ajánlattevő általi teljesítése szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...képest az együttesen alkalmazni kívánt 141. § (4) bekezdés b) és c) pontjai (ún. de minimis jogalap) a (6) bekezdés feltételeinek ellenőrzése nélkül 50% mértékig történhet úgy, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek igazolnia kell, hogy a 141. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...megfelel a címke által elő­írt követelményeknek. Amennyiben ennek igazolására nincs lehetőség, mert például a gyártás folyamatának ellenőrzését nem tudja az ajánlatkérő adott paraméterek szerint igazolni, úgy véleményünk szerint nem lesz megfelelő eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...véleményét.Az érintett ügyben az ajánlatkérő a szerződésmódosítás jogszerűsége alátámasztása körében mind a hatósági ellenőrzés, mind a jogorvoslati eljárás során arra hivatkozott, hogy a szerződés módosítását indokló körülmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak – g) és i) pontok.Az uniós forrás ellenőrzése során gyakori, hogy a fenti alkalmassági követelmény helyett az ajánlatkérőnek szerződéskötési feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a személyazonosítás történhet a személyigazolványok egyszerű másolatának benyújtásával, a jelenlévők képviseleti jogának ellenőrzését követően online is megoldható a kommunikáció a két fél között. Jellemzően a tárgyaláson részt vevő felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Képzettség és tapasztalat előírása alkalmassági feltételként

Kérdés: Egy szolgáltatás végzésére irányuló közbeszerzési eljárásban előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy – a szakemberekre vonatkozó alkalmassági feltételek meghatározásán felül – a teljesítésben csak bizonyos képezettséggel és tapasztalattal rendelkező személyek vehetnek részt?
Részlet a válaszából: […] ...ne tartalmazzon a feltételrendszer olyan túlzást, mely a szerződés részeként jelenik csak meg. Tekintettel arra, hogy hazánkban hirdetmény-ellenőrzés van, a Közbeszerzési Hatóság figyelemmel van ezen ellenőrzés során arra, hogy szükségtelenül olyan igények ne kerüljenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Kötbér alkalmazása mint értékelési szempont

Kérdés: EU-s forrás esetében mindig kifogásolja a közreműködő szervezet, hogy a kötbér értékelési szempontként semmilyen mértékig nem alkalmazható. Volt hirdetményünk, ahol a hirdetmény-ellenőrzés sem engedte. Van azonban egy eljárás, ahol nincs EU-s forrás, és minden további nélkül maradhatott a kötbér az ár mellett mint minőségi értékelési szempont. Abban az esetben, ha eredményes lesz az eljárás, és sor kerül szerződéskötésre, a fentiek miatt megtámadható lesz?
Részlet a válaszából: […] Fontos leszögezni, hogy valóban nem minősül minőségi szempontnak a kötbér. A Kbt. 76. §-ának (2) bekezdése értelmében az ún. ár-érték arány az egyedüli értékelési szempontrendszer, amelyet az ajánlatkérő választhat, amennyiben az ár az egyik értékelési szempont,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
2
3
6