Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére, valamint a módosítás és teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a közös ajánlattevők egyenként vontak be alvállalkozókat, mely egyenként jelenti az egyes közös ajánlattevők saját alvállalkozóinak ellenőrzését is. Erre azonban nem kötelezhető az ajánlattevő, hiszen a közös ajánlattétel során a Kbt. 25. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések nyilvánosságára, a szerződésekkötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződésekteljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabálybanfoglalt előírásokat – is alkalmazni kell. Az ajánlattevőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni.A kérdéshez kapcsolódóan utalunk arra, hogy a Kbt. 47. címe- 307-308. §-aiban – tartalmazza a közbeszerzések ellenőrzésével kapcsolatosrendelkezéseket, az alábbiak szerint.Tájékoztatás a szerződés módosításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapos határidő az irányadó. Az Ajánláskülön kiemeli, hogy a Tanács illetékes munkabizottsága az említettnyilatkozatokban foglaltak ellenőrzésére a névjegyzékbe felvett szervezetekvonatkozásában különös figyelmet fordít.(A fentiekben ismertetett kérelem-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek; a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.