Többféle ár alapjául szolgáló értékelési szempont megjelentetése

Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer hirdetménymintája nem követi a Kbt. szabályait, így nem lehet az ajánlatkérő terhére értékelni azt, hogy a hirdetmény-ellenőrzés megfelelő útmutatása hiányában az áralapú értékelési szempontokat a költségszempontnál ismertette, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal is módosíthatja az ajánlattételi felhívás kiküldésének időpontját, ezzel megkönnyíti különösen a folyamatba épített ellenőrzéssel megvalósuló eljárások rugalmasabb lefolytatását;– a módosítás hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Részvétel dokumentáció beszerzése hiányában

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?
Részlet a válaszából: […] ...aszerződés értékével arányosan meghatározott – mértékével, a gazdálkodószervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésévelfügghetnek össze;– építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében azajánlatkérő az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...nélkül indított tárgyalásoseljárásokat is beleértette-e ebbe a körbe az NFÜ. Vélhetően igen, így azonbannem meglepő, hogy az ellenőrzés hosszadalmasabb, nehézkesebb volt, továbbákockázatosabb volt alkalmazásuk. A tárgyalásos eljárás relevanciáját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Jogsértés "észlelésének" időpontja

Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztás jut tudomásukra:– a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a közigazgatási hivatal;– a kincstár;– az országgyűlési biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...függvényében dönt ahirdetményeknek az illetékes ellenőrző szervekhez, valamint a Kbt. 308. §-ának(2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőkhöz történő továbbításáról, szükségesetén a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Közbeszerzési törvény végrehajtására kiadott rendeletek hatályos jegyzéke

Kérdés: Melyek a közbeszerzési törvény jelenleg hatályos végrehajtási utasításai? Hol találhatjuk meg a rendeleteket elektronikus formában?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet a közbeszerzési éstervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletesszabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint aKözbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Egyidejű tájékoztatási kötelezettség teljesítése eljárás visszavonása esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?
Részlet a válaszából: […] ...feladása előtt – megvizsgálja abból aszempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Ahirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban, a 34/2004. Korm. rendeletbenmeghatározott mértékű – díjat kell fizetni;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

A Kbt. hatályos végrehajtási rendeletei

Kérdés: Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet a közbeszerzési éstervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletesszabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint aKözbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.