Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolja a rendelkezésre álló fedezet összegét, mely alacsonyabb, mint a nyertes ajánlat ellenszolgáltatásának mértéke, úgy nem kötelezhető további tájékoztatás nyújtására az ajánlatkérő.A fentiekben ismertetett 75...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] ...esetben az ajánlatkérő vélhetően megsértette a Kbt. 86.§-át az indokolás kérésének elmulasztásával.A kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatás esetében aKbt. egyértelműen jelzi annak számítási módját.E körben a Kbt. 86. §-ának (1) és (2) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Irreálisan alacsony ár megállapítása nem kötelező érvényű határozat ajánlása alapján

Kérdés: Tudomásunk szerint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított irányadó rezsióradíj (jelenleg 1930 Ft/óra) alkalmazása nem kötelező érvényű. Amennyiben cégünknél a Bizottság által kiadott határozat (http://www.epitok.org.hu/files/1/2010-13hatarozatrezsioradijrol.pdf) szerinti bontás összesítő fősora alacsonyabbra jön ki, és esetlegesen azt ajánlatunk mellett részletesen be tudjuk mutatni, alá tudjuk támasztani, irreálisan alacsonynak ítélhető-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhezviszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatásttartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében:– az ajánlat egésze, vagy– részajánlat tétele esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempontja kizárólag az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatásmértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.