Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.A kérdésben foglalt javaslat feszegeti a határokat, hiszen nem fogadja el az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...az árlejtés során érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus árlejtés során az ellenszolgáltatás mértéke, illetve az értékelési részszempontok tekintetében kialakult rangsorról. Az ajánlatkérő továbbá a Kbt. 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő szándékaival tisztában lennie, különösen abban az esetben, amikor a második helyezett ellenszolgáltatásának mértékére nincs elég fedezet, és várhatóan nem is lesz. Tehát amennyiben például, késve ugyan, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet a válaszából: […] ...beálltáig nincs értelme kérdezni az aránytalanul alacsony árralkapcsolatban, mert a tárgyalások során változhat a tartalom, azellenszolgáltatás, a szerződés stb. A tárgyalást megelőző értékelés – melyszintén az ajánlat érvényességére vonatkozik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan az értékelésre valamintellenszolgáltatásra utalnak.A Kbt. 86. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint azajánlatkérő az értékelés szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Ajánlat módosítása

Kérdés: Meddig van lehetőségem az ajánlat módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a versenytárs ajánlatának megismerésétkövetően az ajánlattevő módosíthassa ajánlatát, például a versenytársáénálalacsonyabb ellenszolgáltatást ajánljon meg.Tárgyalásos eljárásban, a tárgyalások miatt, későbbiidőpontban áll be az ajánlati kötöttség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...elemek vannak, van-e lehetőség annak módosítására. Hapéldául adminisztratív hiba miatt a szerződésből kimaradt a szerződésesellenszolgáltatás mértéke, ennek beillesztését a szerződésbe, azazgyakorlatilag a szerződés életszerű pontosítását a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...nem, de ott is csak éskizárólag a 254. § (1) bekezdése szerinti két esetben. Az ártárgyalás során afelkért ajánlattevők az ellenszolgáltatás mértékére – az eredeti ajánlathozképest – csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek. A leírtak alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.