12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében
Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
2. cikk / 12 Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
3. cikk / 12 Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése
Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
4. cikk / 12 Cégkivonat érvényessége, felszámolás
Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
5. cikk / 12 Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után
Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
6. cikk / 12 Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
7. cikk / 12 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
8. cikk / 12 Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban
Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
9. cikk / 12 Közbeszerzés elmulasztásának szankciója
Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
10. cikk / 12 Kizáró okok meghatározhatósága
Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
