FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...őket foglalkoztató ajánlatkérő számára. Az ÁKSZ ugyanakkor a Kbt. 27. § (3b) bekezdése alapján az őt foglalkoztató ajánlatkérő engedélyével más ajánlatkérővel közbeszerzési szakértelem biztosítása céljából megbízási jogviszonyt létesíthet.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet egyértelművé teszi, hogy elsősorban teljesítmény- vagy funkcionális követelmények, műszaki engedélyek, szabványok, ajánlások képezik az alapját a műszaki leírásnak.A kormányrendelet 46. § (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...vagy szervezeteket, amelyek kapacitásaira a közbeszerzési irányelvek értelmében támaszkodnak."A szabályok lehetővé teszik az engedély megadására vonatkozó szabályok kialakítását.Az 5. cikk. (3) bekezdése értelmében az érintett tagállam az e cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...– figyelembe nem véve az önkéntes csatlakozásra vonatkozó szabályokat:A védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések engedélyezése és végrehajtása során a kormányrendelet előírásai szerint jár el:– az államháztartásról szóló törvény szerinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...az ugyanazon építési beruházás határainak megítéléséhez azzal, hogy ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több szakaszra bontott beruházást is, mely szabályozás a későbbiekben is fennmarad;– a régóta várt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelem törvényben meghatározott adatait [137. § (9)bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötésétengedélyező végzését [144. § (4) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő csoportok közül kiemelkedtek azországos hatáskörű szervezetek, továbbá a közszolgáltatók a maguk 90 százalékfölötti engedélyezési arányukkal, ami jól mutatja, megfelelő tervezéssellehetséges hatékony, hiánypótlásra is lehetőséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagymás elektromágneses eszközök alkalmazása;– európai műszaki engedély az áru használati alkalmasságánakkedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.