Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] ...fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...érintő közzététel lehet a Kbt. 156. §-ának (5) bekezdése szerinti, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi, az erről szóló végzést honlapján haladéktalanul közzéteszi.Az eljárási iratok nem kerülnek közzétételre, a Kbt. 161...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...Az üzleti titokká nyilvánítás az EKR-ben az ajánlatkérő szempontjából valójában nem releváns, hiszen nem tudja feltételhez kötni és engedélyeztetni bizonyos ajánlattevők számára az ajánlatkérő az egyes dokumentumokba való betekintést, hiszen az érdeklődést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtési szabályozása, mely egyértelműen csak az értékelési részszempontok számszerűsíthető elemeinek változtatását engedélyezi, tehát dedikáltan lehetővé teszi egyes ajánlati elemeknek a módosítását, melyek nem vonatkoznak a megajánltatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...az ugyanazon építési beruházás határainak megítéléséhez azzal, hogy ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több szakaszra bontott beruházást is, mely szabályozás a későbbiekben is fennmarad;– a régóta várt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...törvényben meghatározott adatait[137. § (9) bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződésmegkötését engedélyező végzését [144. § (4) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az alábbiakkal egészültekki. [Az első felhatalmazás nyomán már hatályba lépett a közbeszerzések központiellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet.]A Kbt. 404. § (1) bekezdése a következő o)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közjogi szervezet mint ajánlatkérő

Kérdés: Mit takar a közjogi szervezet megjelölés? Mely ajánlatkérő minősül annak?
Részlet a válaszából: […] ...terhére lefolytatandó beszerzések tekintetébenrészjogkörű költségvetési egysége a fejezet felügyeletét ellátó szervvezetőjének engedélyével, az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzésektekintetében az elkülönített állami pénzalap kezelője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagymás elektromágneses eszközök alkalmazása;– európai műszaki engedély az áru használati alkalmasságánakkedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2