Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésekor, az ajánlattevőt csak bejelentési kötelezettség terheli. Arra kell figyelemmel lennie, hogy ha a tevékenység, amire bevonja, engedélyköteles, képzettséghez kötött, akkor az érintett szakember rendelkezzen ezzel. Ez nem az alkalmasságnak való megfelelés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...az ugyanazon építési beruházás határainak megítéléséhez azzal, hogy ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több szakaszra bontott beruházást is, mely szabályozás a későbbiekben is fennmarad;– a régóta várt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben azok feltételei és tartalma ismert, ne eredményezzenek kötelezettséget a szerződésmódosítással kapcsolatos közzététel, engedélyeztetés és egyéb adminisztráció vonatkozásában.Ezért az idei év január 1-jétől a közbeszerzési törvény 125....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Alvállalkozás a hírközlésben

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszából: […] ...nem erre az esetre határozza meg a kizárólagos jog fogalmát, de nemcsak a jogszabályon alapuló feltételen, hanem hatóság által kiadott engedélyen és korlátozott számú vállalkozás jogosultságán alapul. A hírközlési tevékenység tipikusan ilyen, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó, többségi állami tulajdonbanálló gazdálkodó szervezetek, valamint a kormány közalapítványai közbeszerzéseimegindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi ellenőrzésérevonatkozó sajátos szabályokat, e szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...vezető, restaurátor, szak­ágakszerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, továbbáműemlékiépület-kutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges – a)-b)pontok.A rendelkezés értelmében műemlék esetén a referenciaelőírásánál ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzésrestaurálásra is irányul, valamint– műemléki épületkutató akkor, ha ez az építési engedélyalapján szükséges.Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a Módosításhatálybalépését követően az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Új értelmezések a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...engedéllyel rendelkezőszervezet: a 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, aszociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint aszociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.