A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet egyértelművé teszi, hogy elsősorban teljesítmény- vagy funkcionális követelmények, műszaki engedélyek, szabványok, ajánlások képezik az alapját a műszaki leírásnak.A kormányrendelet 46. § (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatát. Az ügy legérdekesebb része a 27. pont, ahol a jogorvoslati fórum kifejti álláspontját arról, hogy csak a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság köteles a feltételek meglétét ellenőrizni. Esetünkben úgy véli, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alkalmassági feltétel igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági követelménye a névjegyzékben szereplés követelményét írja elő három szakember kapcsán, ahol tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya. Megfelelően értelmezzük-e ajánlatkérő szerint a jogszabályt, ha hivatkozunk a www.mekon.hu-ra?
Részlet a válaszából: […] ...jogosítvánnyal vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal;– az (1) bekezdés b) pontja alapján előírt követelmény tekintetében az engedély vagy jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást kell benyújtani – 26. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Először is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 2013. júniusi módosítása (a módosított rendelkezések 2013. július 1-én léptek hatályba) megszüntette az ún. egybe­számítást. Helyette a részekre bontási tilalmat vezette be – megjegyezzük, a közbeszerzési irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő csoportok közül kiemelkedtek azországos hatáskörű szervezetek, továbbá a közszolgáltatók a maguk 90 százalékfölötti engedélyezési arányukkal, ami jól mutatja, megfelelő tervezéssellehetséges hatékony, hiánypótlásra is lehetőséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagymás elektromágneses eszközök alkalmazása;– európai műszaki engedély az áru használati alkalmasságánakkedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Építési beruházások közbeszerzésének változó szabályai

Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban változtak az építési beruházásokra vonatkozó előírások. Milyen terjedelmű a változás, és mely vonatkozó jogszabállyal kapcsolatos?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a dokumentáció tartalmazza a jogerős, végrehajtható ésérvényes építési vagy létesítési hatóságiengedély-okiratot és a hozzá tartozótervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, a kész,megépítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közbeszerzési eljárás megindíthatósága engedélyezett forrás hiányában

Kérdés: A közbeszerzési eljárás megindítható-e abban az esetben, ha a beruházás forrása még nincs engedélyezve, csak ígérvény van rá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni.A Kbt. 53. §-ának (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.