Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...törvényben meghatározott adatait[137. § (9) bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződésmegkötését engedélyező végzését [144. § (4) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Munkarészek figyelembevétele komplex beruházásnál

Kérdés: Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás lefolytatását nem az engedélyekbefolyásolják, hanem a beszerzés tárgya és értéke.A becsült érték meghatározására a Kbt. rendelkezései lesznekirányadók.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annaktárgyáért általában kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság érdemi határozatát, aközbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötésétengedélyező végzését [332. § (4) bekezdés], valamint adott esetben a bírósághatározatát (határozatait);– az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – Kbt. 48. §-ának(2) bekezdése – az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhezszükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik aszerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] Az NFÜ tájékoztatása csupán figyelemfelhívó erejű, a Kbt.hatályos szabályozása ennek ellenére irányadó. A jogszabály módosításánakkezdeményezésére utalás sem jelenti a támogatott szervezetek jogsértését,legfeljebb informatív jellegű. A tájékoztatás azonban egy igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagymás elektromágneses eszközök alkalmazása;– európai műszaki engedély az áru használati alkalmasságánakkedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...követelmények a következők: – a dokumentáció tartalma a jogerős, végrehajtható ésérvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozótervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, a kész, megépítendőállapotát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.