Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...Az üzleti titokká nyilvánítás az EKR-ben az ajánlatkérő szempontjából valójában nem releváns, hiszen nem tudja feltételhez kötni és engedélyeztetni bizonyos ajánlattevők számára az ajánlatkérő az egyes dokumentumokba való betekintést, hiszen az érdeklődést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket az 5. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...az ugyanazon építési beruházás határainak megítéléséhez azzal, hogy ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több szakaszra bontott beruházást is, mely szabályozás a későbbiekben is fennmarad;– a régóta várt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...megindításától számított 20 napon belüli időpontbanmegtartani.Szigorodnak az iratbetekintés szabályai is.A jelenlegi általános és engedély nélküli iratbetekintésijoghoz képest a kérelmező, az ellenérdekű ügyfél, továbbá képviselőik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az alábbiakkal egészültekki. [Az első felhatalmazás nyomán már hatályba lépett a közbeszerzések központiellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet.]A Kbt. 404. § (1) bekezdése a következő o)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság érdemi határozatát, aközbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötésétengedélyező végzését [332. § (4) bekezdés], valamint adott esetben a bírósághatározatát (határozatait);– az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, számos releváns információ hiányzik a kérdésből,ezért különböző variációkban próbálok meg választ adni.Amennyiben arról van szó, hogy a beszerzendőélelmiszer-alapanyagok köre változott, vagyis a szerződésben rögzítettekbizonyos köre helyett más nyersanyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.