Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetésére köteles– az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét azajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontignem hirdeti ki;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. § (2)bekezdése szerinti esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] ...köteles– az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét azajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontignem hirdeti ki;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Bankgarancia-meghatározások

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] ...köteles– az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét azajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontignem hirdeti ki;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a 91. § (2) bekezdéseszerinti esetben – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés ellen pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül lehet benyújtani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a jogsértés a kérelmezőnek később...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.