Felhívás nyilatkozattételre az ajánlattételt követően indult változásbejegyzési eljárás kapcsán

Kérdés: Amikor beadtuk az ajánlatot, nem volt folyamatban a cégünk vonatkozásában változásbejegyzési eljárás a cégbíróságon. Az eredményhirdetést megelőző hiánypótlási eljárásban felhívott minket az ajánlatkérő, hogy nyilatkozzunk ezzel az eljárással kapcsolatban. Ahogy a cégkivonaton megjelent a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte, aznap délután érkezett a felhívás. Jogszerű ez? És az ajánlatkérő eszerint folyamatosan figyeli a cégállapotot? Végül szükséges-e, hiszen a cégadatokból egyértelmű, hogy mire vonatkozik a változás – amely egyébként teljességgel érdektelen adott közbeszerzési eljárás vonatkozásában? És kérdésünk az is, hogy az ajánlatkérő csak azt a nyilatkozatot kérte, melynek mintája a dokumentációban szerepel, de kell-e csatolnunk a változásbejegyzési kérelmet és az elektronikus tértivevényt is, és ha igen, milyen formában, kinyomtatva?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben változás történik az ajánlattevő adataiban, aztköteles bejelenteni az ajánlatkérő felé. Mivel a változásbejegyzés ténye azértékelés szakaszában nyilvánosságra került, így az ajánlatkérő jogszerűen jártel, hiszen a Kbt.-nek megfelelően az ellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban idézett szabály egyértelműen fizikaimegjelenésről és betekintésről szól, melyet munka­időben kell teljesíteni.Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra való hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérőáltal előírt alapvető szabályait;– az első tárgyalás időpontját;– az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötéstervezett időpontját;– az ajánlattételi felhívás megküldésének napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási számát,– az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos elfogadónyilatkozatát arra nézve, hogy a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetéskor -vagy ha a közbeszerzési eljárásban új átláthatósági megállapodás megkötésérekerül sor – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus út egyidejűalkalmazását, máskor vagylagos alkalmazását teszi lehetővé az alábbiak szerint:– az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levőajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig azeredményhirdetés napján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...kell megadni.Rendelkezik továbbá egy speciális és ezért gyakranfélreértett szabály azokról az igazolásokról, melyek benyújtására azeredményhirdetést követően nyílik lehetőség az alábbiak szerint. A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőneknyilatkoznia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kizáró okokkal kapcsolatos igazolás gyorsított meghívásos eljárásnál

Kérdés: Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatot tennie arról, hogy nemesik a kizáró okok hatálya alá, és a köztartozásokkal kapcsolatos hatóságiigazolásokat az eredményhirdetést követő 15 napon belül kell becsatolnia. [A kérdés kapcsán megemlítjük, hogy a szóban forgógyorsított eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Dokumentáció átruházása, publikálása

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] ...d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen; az ajánlatkérő azeljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosítotteredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.– Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében azajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetnia Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...eredményhirdetés tekintetében a 2006. évi CXXXV. törvénymódosította a Kbt. 96. és 118. §-ait, és előírta az összegzés elektronikus útonvaló megküldését. Az elektronikus megküldésre vonatkozó rendelkezéseket 2007.január 1-jétől kell alkalmazni. Az egyéb iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.