Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be [a 80. § (4) bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével] a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...rá, úgy az ajánlatkérőnek nagyobb aszabadsága például abban, hogy eljárási cselekményeit jobban behatárolja.Például: mégis tartson eredményhirdetést, vagy az alábbiakban részletezettszabályok előnyeit kihasználva saját eljárásaiban eleve ne alkalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...nem járhat el, illetve azeljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által nem vonhatóbe, az eljárás irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be [a 80. § (4)bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...határidővel hiánypótlás (83. §), felvilágosítás (85. §) vagyindokolás (86-87. §) benyújtására felhívni, amennyiben az eredményhirdetéstkövetően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelemalapján észleli, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg bírósági határozat megállapította,kivéve ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkalkapcsolatos eredményhirdetést megelőző két évnél.Ez a kizáró ok a nem fizető ajánlattevőkre vonatkozik,összefüggésben a Kbt. 305....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a jogsértés megtörténtétől számított tizenötnapon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig azeredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés akérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetnia Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérőáltal előírt alapvető szabályait;– az első tárgyalás időpontját;– az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötéstervezett időpontját;– az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.