Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...a feltétel bekövetkezésére. Míg a Kbt. 53. § (5)-(6) bekezdése szerinti jövőbeli esemény bekövetkezése a közbeszerzési eljárás eredménytelenséghez vezet, addig a felfüggesztő feltételként meghatározott jövőbeli esemény a szerződés hatálybalépését és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...jó a kérdés, hiszen az eredménytelenségi ok nem áll fenn a második helyezettel szemben. Azonban a fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatos eredménytelenségi ok alkalmazása nem kötelező erejű, erről az ajánlatkérő dönt. Amennyiben az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Eljárás lezárulta keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodás esetén meddig tart az eljárás? A szerződéskötésig vagy a tájékoztató közzétételéig? (Konkrétan: a keretmegállapodás vége érdekel.)
Részlet a válaszából: […] ...esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén valamennyi rész tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszából: […] ...Mindez a többi ajánlattevő érdekét nem sérti, hiszen ajánlataik bontatlanok maradnak. Amennyiben ennyire egyszerű lenne egy eljárás eredménytelenségét elérni, könnyen visszaélhetnének ezzel az ajánlattevők. Mivel direkt jogsértés nem valósul meg, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen nem tudna a nyertessel szerződést kötni, ezért megítélésünk szerint ez esetben az eljárást eredménytelennek kell hirdetni.Az eredménytelenség indoka lehet a Kbt. 74. § (1) bekez­désének c) pontja (anyagi fedezet hiánya), vagy lehet a 74. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.