Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...fedezethiányra való hivatkozás ne lehessen önkényes.Az ajánlatok bírálatának fedezethiányra hivatkozással történő mellőzéséhez egy eredménytelenségi ok kapcsolódik, hiszen az ajánlatok bírálatának fedezet hiányában nem lehet a közbeszerzési eljárásnak eredménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Második helyezett választásának lehetősége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...hatékony és felelős gazdálkodás elvébe ütköző ajánlat jogkövetkezménye a Kbt.-ben a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eredménytelenségi okok között szerepel.A Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eredménytelenségi okot az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2023. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása új eredménytelenségi ok alkalmazásának lehetőségét határozta meg. Az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja alapján akkor is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az értékelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a megfelelően alátámasztott becsült érték.Mivel a Korm. rendelet a kifizetés feltételeit rögzíti, így az eljárás eredményére vagy eredménytelenségére vonatkozó kiegészítő szabályt nem tartalmaz. A támogatás elszámoltathatósága ennek megfelelően független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...a feltétel bekövetkezésére. Míg a Kbt. 53. § (5)-(6) bekezdése szerinti jövőbeli esemény bekövetkezése a közbeszerzési eljárás eredménytelenséghez vezet, addig a felfüggesztő feltételként meghatározott jövőbeli esemény a szerződés hatálybalépését és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...jó a kérdés, hiszen az eredménytelenségi ok nem áll fenn a második helyezettel szemben. Azonban a fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatos eredménytelenségi ok alkalmazása nem kötelező erejű, erről az ajánlatkérő dönt. Amennyiben az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni, ha– a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, és– a közbeszerzési eljárás tárgya olyan beszerzés, amelynek tekintetében – az uniós értékhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Eljárás lezárulta keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodás esetén meddig tart az eljárás? A szerződéskötésig vagy a tájékoztató közzétételéig? (Konkrétan: a keretmegállapodás vége érdekel.)
Részlet a válaszából: […] ...esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén valamennyi rész tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Közzétételre megküldés határideje részleges eredménytelenség esetén

Kérdés: Részleges eredménytelenség esetében hogyan kell számítani a közzétételre megküldés határidejét?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén valamennyi rész tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
2