Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...nem igazolható, hogy ki és mit töltött fel, esetleg módosította-e, folyamatosan elérhető volt-e a piaci szereplők számára. Az esélyegyenlőség biztosításához nem elegendő a könnyű és egységes elérés biztosítása, amennyiben ezt nem zárt rendszerben oldja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...kívánta tenni, és ajánlatot benyújtani.A Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...megsemmisítését. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy az ajánlatkérő megfelelő módon tudja igazolni a dokumentumok eljuttatását, az esélyegyenlőség biztosítását.Válaszunk az előbbiekben csak egyes dokumentumok nem elektronikus úton történő eljuttatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása. Az ajánlatkérő köteles megtenni minden olyan jogszabályi rendelkezést, amelyre lehetősége van a verseny biztosítása, az esélyegyenlőség megtartása érdekében, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének keretein belül. A hiánypótlás célja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...a pontkiosztás módszerének ezen meghatározatlansága teret enged az ajánlatkérő önkényes eljárásának, és az ajánlattevők részére esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot előíró alapelv sérelmének [Kbt. 2. § (2) bekezdés]. Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja tesz lehetővé. A 113. § összefoglaló tájékoztatóval elindított közbeszerzési eljárása teljesíti a nyilvánosság és esélyegyenlőség biztosításának igényét a közbeszerzésben, ezért alkalmazása nem kifogásolható támogatott projektek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. általánosan fogalmaz a nemzeti elbánással kapcsolatban, az alábbiak szerint:- az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára;- az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel – az elektronikus árlejtés esetének kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Felhívás és dokumentáció módosítása

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?
Részlet a válaszából: […] ...(szakaszaiban) közölt feltételek olyan jelentős mértékben változzanak, amely torzítaná a versenyt, vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

E-mailen történő kommunikáció kizárása kiegészítő tájékoztatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt levélben vagy telefaxon kéri. Jogszerű az e-mail általi kommunikáció kizárása?
Részlet a válaszából: […] ...úton.Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel – az elektronikus árlejtés esetének kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
1
2
3