Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] ...ha bizonytalan, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve felmerült költségei. A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán névleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...részletes Munkavédelmi Szabályzattal rendelkezik, amely külön fejezetben foglalkozik a munkavállalók számára biztosítandó egyéni védőeszközök tevékenység szerinti meghatározásával, a villamos üzemi munkák szabályozott végzésének rendjével. A szabályzat előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...adat elektronikus aláírással történő ellátása, illetve elektronikus aláírás ellenőrzése;– elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes;– elektronikus aláírás érvényesítése: annak tanúsítása minősített elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...támogatási összegre -melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani – vonatkozóan eztlehetővé teszi.Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, azállamháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettóötmillió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...intézet nem minősül a közbeszerzési törvény 22.§-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek, a támogatásból megvalósítotteszközbeszerzésre – feltéve hogy az eszközbeszerzés értéke nem éri el azirányadó nemzeti vagy a közösségi értékhatárt – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...megkötött)szerződést;– a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyiszolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása,eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, azárfolyam- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 3. számú mellékletének 6.csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyébpénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósulmeg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus adatfeldolgozást,-tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagymás elektromágneses eszközök alkalmazása;– európai műszaki engedély az áru használati alkalmasságánakkedvező műszaki elbírálása, amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés alól eleve mentesítő körülménynek azt tekinti, haaz ajánlatkérő a közfeladatot "saját közigazgatási, műszaki és egyébeszközeivel" hajtja végre, anélkül hogy ehhez a szervezethez nem tartozó, külsőjogalanyokat venne igénybe. "Ilyen esetben nem lehet szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött)szerződést;– értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával,eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás;– távbeszélő, telex-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
2