9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája
Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
2. cikk / 9 Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt
Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
3. cikk / 9 Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel
Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
4. cikk / 9 Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások
Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
5. cikk / 9 Az ajánlattevő felelősséggel kapcsolatos nyilatkozata a 306/A. § vonatkozásában
Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a Kbt. 306/A. §-a tekintetében? E tekintetben az a rész, mely szerint "e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését." Úgy értelmezendő-e, hogy ajánlattevőként sem zárható ki vagy korlátozható a felelősség a közbeszerzési eljárásban megkötött (közbeszerzési) szerződés megszegéséért?
6. cikk / 9 Ajánlatkérő és alvállalkozó kapcsolata szerződéses jogviszonyban
Kérdés: Az alvállalkozó egy adott közbeszerzési eljárásban fordulhat-e közvetlenül az ajánlatkérőhöz akkor, ha például fizetési problémái adódtak a fővállalkozó vonatkozásában, egyáltalán: lehet-e közvetlen kapcsolat az alvállalkozó és az ajánlatkérő között a szerződés teljesítésének időszakában? Mi a hatályos szabályozás e körben?
7. cikk / 9 Ellenszolgáltatás engedményezése
Kérdés: Milyen szabályok, illetve korlátok vonatkoznak arra az esetre, ha a közbeszerzési eljárás kötelezettje a jogosult részéről fizetendő ellenszolgáltatást (követelésállományt) engedményezni, illetve faktorálni kívánja? Annak ellenére, hogy a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai szerint a kötelezettet csak értesíteni szükséges, tekinthető-e a faktorálás szerződésmódosításnak?
8. cikk / 9 Jogutódlás "kezelése" közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?
9. cikk / 9 Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
