Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...alapozza meg az ipari vagy kereskedelmi jelleg fennállását. A felsorolt tényezőket tehát a maguk összességében szükséges mérlegelni a felelősségteljes döntés érdekében. Ugyancsak az Európai Bíróság mutatott rá C-526/11. szám eseti döntésében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás valamennyieljárási cselekményét írásban köteles dokumentálni [Kbt. 7. §-ának (1)bekezdése], így a belső felelősségi rendben már a közbeszerzési eljáráselőkészítése során meg kell határoznia többek között az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...de erre nagyon kevés példát látunk.Azaz a jogorvoslatban, illetve a jogorvoslati eljárás eredményeként kevésbéjelenik meg a személyes felelősségre vonás, bár lenne rá lehetőség. Ez afelmentés esetében is egyértelműbb helyzetet teremtene. A felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] ...jelleggel, a Kbt. alapelveit is sértheti, s ilyenkor a közbeszerzésitörvénybe ütköző magatartás miatt már elképzelhető egy esetleges felelősségrevonásra irányuló eljárás megindítása – akár hivatalból is, a következő törvényirendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.