Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...társai ügyben hozott ítélet 40. pontját).A fenti döntések arra hívják fel a figyelmet, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelő hiánypótlás szülessen. Ajánlatkérő feladata, hogy a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nem kíván semmilyen módon részt venni a közbeszerzési eljárásban. Elmaradása esetében az ajánlatkérő sem vonható közvetlenül felelősségre, hiszen a távolmaradási nyilatkozattal előrelátó módon kívánja az egyértelműen összeférhetetlen szereplőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény36/A. §-a szerint a kifizetést teljesítő kötelezettségeit, az ajánlatkérőnekegyetemleges felelőssége a köztartozásért azonban nem keletkezik;– a fenti, (3)-(6) bekezdéseket a támogatás folyósításábanközreműködő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatokrendelkezésre állnak;– az ajánlati felhívásban meghatározott, szakmaifelelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással – a)-d) pontok.Új rendelkezés a törvény 66. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás valamennyieljárási cselekményét írásban köteles dokumentálni [Kbt. 7. §-ának (1)bekezdése], így a belső felelősségi rendben már a közbeszerzési eljáráselőkészítése során meg kell határoznia többek között az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...bíróságnál érvényesítheti,amelynek sikere azonban azon múlik, hogy a szerződésben pontosan hogyan kerültmeghatározásra (milyen felelősségi szabályok mellett) a beszerzés mennyisége, értékeés az ajánlatkérőként szerződő fél lehívási kötelezettsége. [A 316...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az előzőek szerinti megjelölés és igénybevételazonban nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.(3) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehetigénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a Kbt. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható, továbbá meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással is.A fentiekben és a következőkben ismertetett igazolási módok vagylagosak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.