Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...az esélyegyenlőséggel. Mindez egyébként abból is levezethető, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt kell felelősségteljesen kialakítania, hogy a jogszabály keretei közt milyen alkalmassági követelményeket támaszt, így milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...tartalomban többlettartalmat írtak elő.A Döntőbizottság rámutat, hogy a becsült érték meghatározása kizárólag az ajánlatkérő felelőssége, aki nem mentesülhet a felelősség alól akkor és arra hivatkozással, ha a piaci felmérést nem megfelelően végezte el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...legyenek. E gazdasági célszerűséggelszemben megfogalmazott jogalkotói és társadalmi igény azonban nem mentesítiajánlatkérőt azon felelőssége alól, hogy ténybelileg megvizsgálja azt, hogy abeszerzési igénye a megadott feltételekkel – a piaci viszonyokra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás megvalósításához többségirészben támogatásban részesülnek az EU-ból, illetve költségvetési forrásból. Akorlátolt felelősségű társaság azért nem minősül ajánlatkérőnek jelen esetben,mert egyrészt nem tartozik a törvény 293. §-ának a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel a közfeladat, illetve aközszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályonalapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatokellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.