FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy milyen feltételeknek megfelelő személyt von be közbeszerzési szakértelemként. Jogszabályi kötelezettség hiányában az ajánlatkérő felelőssége, hogy a közbeszerzési szakértelem valóban biztosított legyen, így az ajánlatkérő döntési kompetenciájába tartozik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos határidőt és a teljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi) részletes feltételeket,– a szerződésszegésért való felelősség szabályait,– a keretszerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...tartalmi vizsgálatát, a bírálatot az ajánlatkérőnek kell elvégeznie, feladatát nem szűkítheti technikai szempontok alapján, a felelősségét, a döntéshozatalt nem háríthatja például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat érvénytelen. Ez a szabály bizonyosan több adminisztrációval jár, ugyanakkor elképzelhető, hogy amennyiben az ajánlattevők felelőssége lesz a számítási hiba javítása, úgy az ajánlatkérők számára kockázatcsökkentő az új modell alkalmazása. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 2-3. §-ának szabályait. Annak eldöntése tehát, hogy kivételi kör lehet-e az adott beszerzési igény, az ajánlatkérő felelőssége, melynek keretében elsősorban a Kbt. becsültérték-szabályait kell alapul vennie, és nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] ...azokra a gazdasági szereplőkre vonatkoznak, amelyek valamely gazdasági társasági formában (például részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság) működnek, pontosabban az adott gazdasági társaság természetes személy vezetőire, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzés a kormányrendelet 4. § (1), (2) és (5) bekezdésének hatálya alá tartozik, akkor az előzetes megküldés az ajánlatkérő felelőssége.A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése értelmében a 4. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben is kötelező.Az alvállalkozókkal kapcsolatos ellenőrzési lehetőséget ugyanakkor a Kbt. teljes mértékben megszüntette, sőt, a felelősségi kérdéseket úgy rendezte, hogy a legfajsúlyosabb kizáró okok esetében az ajánlattevőnek ne is legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...tartalomban többlettartalmat írtak elő.A Döntőbizottság rámutat, hogy a becsült érték meghatározása kizárólag az ajánlatkérő felelőssége, aki nem mentesülhet a felelősség alól akkor és arra hivatkozással, ha a piaci felmérést nem megfelelően végezte el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kötelező, közbeszerzés nélküli szerződéskötés

Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...tehát alkalmazható valóban az ellátási kötelezettség kiterjesztése, de közösségi rezsimben nem tisztázott, milyen módon mentesül a felelősség alól az ajánlatkérő abban az esetben, amikor közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
1
2