19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Magánszemély bevonása, igazolása
Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
2. cikk / 19 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
3. cikk / 19 Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért
Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
4. cikk / 19 Vezető ajánlattevő változtatása az eljárás folyamatában
Kérdés: Változtatható-e az eljárás során a konzorcium vezetője? Vagy az is olyan státusz, amely a szerződés aláírását követően változhat?
5. cikk / 19 Keretszerződés a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
6. cikk / 19 Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt
Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
7. cikk / 19 Az ajánlatkérő eljárása hatósági visszajelzés hiánya esetén
Kérdés: Mit tehetek, ha nem reagál a megkeresett állami hatóság, amikor egy ajánlattevőről információt kérek? Adhatok magamnak halasztást mint ajánlatkérő?
8. cikk / 19 Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében
Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
9. cikk / 19 EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban
Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
10. cikk / 19 Képviselő az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?