74 cikk rendezése:
1. cikk / 74 Bírálat és értékelés értelmezése
Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
2. cikk / 74 Indikatív ár bizonytalansága
Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
3. cikk / 74 Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban
Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
4. cikk / 74 Választható kizáró okok igazolása
Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
5. cikk / 74 Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál
Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
6. cikk / 74 Kivitelezői névjegyzékben szereplés vizsgálata építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező-e vizsgálni minden esetben (nemzeti eljárásrend esetén is) a 322/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdése szerinti építőipari kivitelezői névjegyzékben való szereplést? A kormányrendelet szerint a Kbt. Második része szerinti eljárásban kötelező az előírás az ajánlati felhívásban, azonban a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő szintén a Második Részben meghatározott szabályok szerint jár el, tehát a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt eljárás és a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén is kötelező-e az ajánlatkérőnek vizsgálni a kivitelezői névjegyzékben való szereplést?
7. cikk / 74 Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására
Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
8. cikk / 74 Nemleges adóigazolás megkövetelése kifizetéshez
Kérdés: Az ajánlatkérő szabhatja-e a nyertes ajánlattevő számlája kiegyenlítésének feltételéül nemleges (köztartozásmentes) adóigazolás bemutatását a közbeszerzési szerződés teljesítésének szakaszában?
9. cikk / 74 Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben
Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
10. cikk / 74 Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások
Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?