Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...második, ajánlattételi szakaszában pedig új gazdasági szereplő bevonására csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás alapvető céljait.A régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) összeférhetetlenségi szabálya az alábbiak szerint szólt.A felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzések felgyorsítása érdekében – amennyiben az adott beszerzési tárgy ezt lehetővé teszi – támogatói döntés (pályázati felhívás, támogatási szerződés) vagy a támogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi előírás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...három ajánlattevőtajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyangazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-,kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, ésamelyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket aszabályokat megjeleníteni az eljárást megindító felhívásban. Az eljárástmegindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján agazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedés érvényesítését a Mavtv., valamint azNbtv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően; – az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívás vagy azajánlattételi felhívás minősítését kezdeményezni, amennyiben a Mavtv. szerintiminősítési feltételek fennállnak;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosijogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében eszemély vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentációelkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...van, továbbá a közalapítványok, szinténmentességet kaptak a díj megfizetése alól.Változás, hogy módosítás esetén (ajánlattételi felhívás,ajánlattételi határidő módosítása), továbbá dokumentációt módosító hirdetményesetén a hirdetményt az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentációelkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nemjárhat el, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd aKbt. 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy afelhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg; – kivételesen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
2