60 cikk rendezése:
51. cikk / 60 Alaki hibák rendezése közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?
52. cikk / 60 Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
53. cikk / 60 Ajánlat érvényteleníthetősége
Kérdés: Érvényteleníthető-e az az ajánlat, amely formai ok miatt nem felel meg a kiírásnak (aláírás részbeni hiánya, tartalomjegyzék részbeni hiánya, az ajánlat nincs összekapcsolva, összefűzve), és a hiányokat az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta?
54. cikk / 60 Ajánlat érvénytelenségének indoka
Kérdés: A becsatolt referencialistából (és igazolásokból) nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelményeket teljesíti-e, hiánypótlás nincs. Az ajánlata ilyenkor azért érvénytelen, mert nem a felhívás szerint adta meg ajánlatát, vagy az ajánlattevő alkalmatlan, és ezért érvénytelen az ajánlata?
55. cikk / 60 Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben
Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
56. cikk / 60 Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén
Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
57. cikk / 60 Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
58. cikk / 60 Új alapítású cég alkalmasságának igazolása a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Új alapítású cég pályázhat-e közbeszerzési eljárásban? Elfogadható-e az alapítók vagy a társaság ún. kulcsszemélyeinek referenciája? Hogyan dokumentálja előző éves árbevételeit, mérlegeit?
59. cikk / 60 Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
60. cikk / 60 Kötelező igazolások, az igazolások tartalma
Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő előírhatja-e hatósági, avagy más felügyeleti szerv igazolásának a csatolását (például gépjárművezető-képzésre irányuló beszerzés esetén a Közlekedési Főfelügyelet igazolását)? Meghatározhatja-e az ajánlatkérő az igazolások tartalmát?
