Üzemeltetési költség értékelése tervezési-építési tevékenységnél

Kérdés: Tervezési, illetve építési tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén lehet-e értékelési szempont a későbbi üzemeltetési költség?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját,amely a (2) bekezdés alapján a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy– az összességében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítésesorán követendő szabályokat.A műszaki leírás egyes elemeinek értékelésére csak akkorkerülhet sor, ha az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációbanmeghatározott olyan elemeket, amelyeket a bírálati szempontrendszer elemévétett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló fogalmakat alkosson. Azalkalmasságot mindig az ajánlattevőre (alvállalkozójára)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban, valaminta Kbt. 74. §-ának (2) bekezdése (azaz, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásttartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően,de legfeljebb tizenkét hónapon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérést, a közbeszerzés becsült értékének felmérését, az eljárást megindító hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítését; másrészt meghatározza a közbeszerzési műszaki leírást, amely azoknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal

Kérdés: A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell; elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatása esetén is alkalmazni kell.A közzététel vonatkozásában a Kbt. úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé akkor, ha az egyszerű eljárás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt 8. §-ának rendelkezéseire, az említett jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelkezések alapján az ajánlattevő – éppen a kiírásnak mindenben megfelelő ajánlattétel érdekében – mind az ajánlati felhívásban, mind pedig a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.