Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, mely rendelkezésértelmében az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:– a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;– a meghívásos, a hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő azátláthatósági megállapodást a (részvételi) dokumentációban, ennek hiányában azajánlattételi (részvételi) felhívásban köteles közzétenni, ebben az esetben azajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...megoldás inkább azellenszolgáltatás teljesítési módjának fogható fel, amelyről az ajánlatkérőnekmár az eljárást megindító felhívásban tájékoztatást kell adnia. Erretekintettel a Közbeszerzések Tanácsa azt javasolja, hogy amennyiben azajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt 8. §-ának rendelkezéseire, az említett jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.