Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...esetén más gazdasági szereplő megnevezésére;– az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelyek igazolása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosijogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében eszemély vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentációelkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...módosítania kell az alábbi új szabályok szerint:– az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáigmódosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározottfeltételeket. Az ajánlati felhívás módosított elemeiről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...helyezte a hangsúlyt, hanemarra, hogy az ajánlattevő a iánypótlást nem nyújtotta be, továbbá ajánlatkérőnem fogalmazott úgy felhívásában, hogy lehetővé tegye az érintett cégindulását, azaz a később alakult cég mentességét. Megjegyezzük, ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.