Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő megsértette a keretmegállapodásban a verseny újranyitására, vagy a DBR-be felvett gazdasági szereplők ajánlattételre felhívására vonatkozó kötelezettségét, vagy– a szerződéskötésre nem az eljárásban alkalmazott értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...sor az előminősítési rendszerbe történő bejutáskor. Amikor a szerződéses tartalom közzétételre kerül, az a közvetlen ajánlattételi felhívás keretében történik.A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Verseny újranyitásának lebonyolítása a 2018. április 15. napja előtt kötött keretmegállapodásoknál

Kérdés: Az április 15. előtt kötött keretmegállapodások alapján a verseny újranyitást már EKR-ben kell lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...előírni az EKR alkalmazását is.Esetünkben még papíralapon került közzétételre a keretmegállapodásos eljárás eljárást megindító felhívása, mely a közbeszerzés megkezdésének minősül. A keretmegállapodásos eljárás második részében születnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban – kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kormányrendelet 2. §-a szerint a Széc­henyi Pihenő Kártya nem más, mint egy elektronikus utalványkártya, amelyet bank bocsát ki. A kormányrendelet 10. §-a rendelkezik az ezzel kapcsolatban megfizetendő költségekről az alábbiak szerint:– a kártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzések felgyorsítása érdekében – amennyiben az adott beszerzési tárgy ezt lehetővé teszi – támogatói döntés (pályázati felhívás, támogatási szerződés) vagy a támogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi előírás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Önkormányzatok rendeletalkotási jogköre

Kérdés: A 2006. évi CXXXV. törvény új 17/B. §-sal egészíti ki a Kbt.-t, amely szerint az önkormányzatok rendeletalkotási jogkört kapnak. Mire vonatkozik ez a jogkör?
Részlet a válaszából: […] ...egyes intézményeknek a keretmegállapodásos partnereketkell hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg közvetlen ajánlattételifelhívás alkalmazásával "beszerezni". A módszer megkönnyíti az érintettintézmények dolgát, és egyben méretgazdaságossá is teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződésvalamennyi feltételét tartalmazza.Közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küld akeretmegállapodásban részes ajánlattevőknek, amennyiben a keretmegállapodás nemtartalmazza az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...előtt 8 nappal a központibeszerző szervezetet – a saját hatáskörben tervezett közbeszerzés eljárásihirdetményének vagy ajánlattételi felhívásának megküldésével – írásbantájékoztatni köteles.Amennyiben a saját hatáskörben megvalósítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] ...elmondottakat – megítélésünk szerint – az is megerősíti,hogy a Hgr. 1. § (3) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében a felhívásirányulhat az önkormányzat rendeletében meghatározott közszolgáltatás egyeselemeire is, így– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.