Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, mely rendelkezésértelmében az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:– a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;– a meghívásos, a hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosijogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében eszemély vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentációelkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetményfeladás újra kötelezővé válik, akorábbi módosítástól eltérően.Kismértékben változik az egyszerű eljárás ajánlattételifelhívásának tartalma, például nem kell közzétenni az eredményhirdetéstervezett időpontját.Nem kötelező a kizáró okok előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentációelkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nemjárhat el, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a Kbt. 92.§-ának a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy az ajánlattételifelhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;– az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...lényegét is:– a Kbt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lép: az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásbanellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozójogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Hirdetményi hiányosságok pótlása az uniós csatlakozás után

Kérdés: A 2004. május 1-je előtti hiánypótlási felhívást mely jogszabály rendelkezései alapján kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetményekre kell alkalmazni.A fenti rendelet (2) bekezdése értelmében azonban a 2004. május 1-je előtti hiánypótlásra történő felhívás alapján a 15/2004. IM rendelet fentiek szerinti hatálybalépése (azaz 2004. május 1-je) után feladott, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése

Kérdés: 2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetve bizonyos esetben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.