Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.A (3) bekezdés alapján amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy- a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során – az a) pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...sokoldalúan kifejtett (www.parlament.hu T/11112 sz. törvényjavaslat);– érdekes kiegészítés, mely lehetővé teszi, hogy az uniós források felhasználása során a beszerzések felgyorsítása érdekében – amennyiben az adott beszerzési tárgy ezt lehetővé teszi –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Erőforrás igénybevételének köre

Kérdés: Ki lép 2012-től az erőforrás-szervezet helyébe? Kell-e, és ha igen, akkor milyen megállapodást csatolni, ha igénybe vesszük a szolgáltatását, illetve mire vehető igénybe az erőforrás?
Részlet a válaszából: […] ...azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasságigazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmaitapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy– a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során – aza) pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével], ésb) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbác) beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagyfelhasználásuk egymással közvetlenül összefügg."Érinti továbbá a 40. § (6) bekezdés szövegét, azazkorlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Uniós anyavállalat referenciájának felhasználása magyarországi forgalmazója által

Kérdés: Európai Unióban levő gyártó anyavállalat szállítási referenciáit magyarországi ajánlatában felhasználhatja-e (például mennyiségi okokból) az anyavállalat termékeinek magyarországi forgalmazója (megbízási szerződés alapján), ha nem leányvállalata az uniós anyavállalatnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. két lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevőszámára az alkalmasságban más jogi személy "segíteni tudjon". Az első esetbenalvállalkozóként, a második esetben erőforrást nyújtó szervezetként kerülhetmegjelölésre – esetünkben – a referenciát nyújtó cég.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésmegkötése során az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelezőáltal nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében.Tekintettel a Kbt. teljesítésigazolásra vonatkozó és akorábbiakban már részletezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Fedezetkezelő bevonásának szükségessége

Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítését segíti elő.Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és akivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosításaérdekében építtetői fedezetkezelő működik közre – a (16) bekezdés kivételével -a Kbt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi érdekeinek védelméről szólóegyezmény 1. cikke szerinti csalást, valamint – a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára valófelhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsiirányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
1
2