Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...előírást. Sőt ennél pontosabban fogalmaz az új (3a) bekezdés, amely az ellenszolgáltatás feltüntetésének előírását szigorú feltételekhez köti. Jelesül, hogy a mennyiségi meghatározás nem írható elő úgy, hogy a műszaki egyenértékűség 75...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében – az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést.A (3) bekezdésbeli rendelkezés utal arra, hogy a kapacitást nyújtónak abban az esetben kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...technikai eszközök és szolgáltatások beszerzésére – Kbt. 120. § o)-p) pontok.A szerződés tartalmára vonatkozóan a szociális feltételek értelmezése bővült. A hatályos rendelkezések tartalma a következő:– az ajánlatkérő a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenséget eredményezne – Kbt. 24. §-ának (3) bekezdése.A korábbi szabályozás objektív volt, azaz a tény­állási feltételek megvalósulása attól függetlenül érvénytelenséget eredményezett, hogy az érintett szervezet, személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...talán aközbeszerzési tanácsadók) egy kicsit jobban odafigyelnek a hiánypótlásengedélyezésére.A közbeszerzés tárgyával kapcsolatos feltételezés, miszerintaz építési beruházások esetében magasabb a hiánypótlás aránya, nembizonyosodott be. A feltételezés oka az volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésközbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbítható meg, ha az előzőekbenismertetett, első bekezdés szerinti feltételek teljesültek.Az ajánlatkérő legalább háromévenként – független szakértőigénybevételével – hatáselemzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.