10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Egyszerű eljárás
Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
2. cikk / 10 Nyári Kbt.-változások és hatályuk
Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
3. cikk / 10 Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt
Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
4. cikk / 10 Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata
Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
5. cikk / 10 Önkormányzati tulajdonban álló kft. "továbbszerződési" lehetősége
Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?
6. cikk / 10 Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja
Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
7. cikk / 10 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
8. cikk / 10 Többletmunka beszerzése
Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
9. cikk / 10 Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre
Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
10. cikk / 10 Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?