Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...árlejtés lebonyolításának menetéről,ideértve azt is, ha az elektronikus árlejtést szakaszokban kívánja lefolytatni;– azokról a feltételekről, amelyek mellett az ajánlattevőkmegtehetik új ajánlataikat, ideértve az elektronikus árlejtés lebonyolításasorán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő alegkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkelköthessen szerződést;– az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kellaz egyenlő bánásmódot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...mindenrészszempont esetében azonos;– azt a módszert (módszereket), amellyel megadja aponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.A felsorolt feltételrendszert az ajánlati felhívásban kellmegadni [a c) és d) pont esetén az egyéb információk körében] azzal, hogy a d)pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...támasztja – egyebek mellett – az ajánlatkérőkkel szemben, hogy irreális, a közbeszerzés megvalósításához szükségtelen feltételeket ne vegyenek figyelembe úgy, hogy ezzel csupán egyetlen ajánlattevő maradhat versenyben.Rátérve a Kbt 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.