In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat saját tulajdonú cégéről van szó a kérdés alapján, a megfelelő jogalap a 9. § (1) bekezdés h) pontja. Alkalmazásának feltétele, hogy az ajánlatkérő a saját szervezeti egységeihez hasonló kontrollt gyakoroljon cége felett, magántőke-részesedés ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...a közszolgáltatásokra vonatkozik, pontosabban közfeladat, közszolgáltatás ellátására, annak megszervezésére, amennyiben a többi feltétel fennáll az alábbiak szerint.A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjának ka) alpontja értelmében a törvényt nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, haaz első bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam;ebben az esetben az első bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosijogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervetvezető személy esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] ...harmadik bekezdése alkalmazásábanhálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság általmeghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra,a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közbeszerzési eljárás mellőzhetősége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 786. számú kérdésére adott válaszra reflektálva kérdésünk az, hogy amennyiben nem az önkormányzati fenntartású kórház tulajdonában van a kft., hanem a fenntartó önkormányzat 100 százalékos tulajdona, akkor a jogügyletben érintett szereplők esetében (kórház – önkormányzati tulajdonú kft.) a sajátos jogi helyzetre tekintettel (ugyanaz a tulajdonos) mellőzhető-e a közbeszerzési eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...azokban a "viszonylatokban" lehet a közbeszerzésieljárástól eltekinteni, amelyekre a Kbt. 2/A §-ának (1) bekezdésében előírtfeltételek teljesülnek. [A Kbt. 2/A § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint nemminősül a 2. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésközbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbítható meg, ha az előzőekbenismertetett, első bekezdés szerinti feltételek teljesültek.Az ajánlatkérő legalább háromévenként – független szakértőigénybevételével – hatáselemzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Önkormányzati tulajdonban álló kft. mint ajánlatkérő

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés tárgyához kötés a közszolgáltatói kör szabályozásánál jelenik meg markánsan a Kbt.-ben, innen eredhet a hibás feltételezés.A pályáztatási kötelezettség megállapításánál fontos, hogy minél pontosabb terv készüljön a társaságnál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.