Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...honlapján történő közzétételéről;– a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja, és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította – n) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Tárgyalási lehetőség a DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...került kialakításra, melyet csak elektronikus formában lehet fenntartani. A rendszerbe bármikor be lehet kerülni fennállása alatt, melynek feltétele egy meghívásos eljárás részvételi szakaszán történő részvétel.A Kbt. 106. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult a szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (a szerződéstervezet és a szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet);– az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre bocsátani: a szerződéstervezetet (bizonyos esetekben a szerződéstervezet helyett az ajánlatkérő által ismert szerződéses feltételeket), az ajánlat és részvételi jelentkezés elkészítéséhez szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés alapján kivételes esetben eltekinthet az ajánlatkérő attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, de csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján, a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmassági követelmény előírása "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: Nemzeti, négy ajánlattevős eljárásban az ajánlatkérő nem köteles alkalmasságot előírni. Ha nem írunk elő, akkor nem is kell indokolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. vonatkozó 115. §-a értelmében alacsony értékű beszerzés során lényegesen rugalmasabb szabályok érvényesülnek. A 115. § szerint nem szükséges hirdetmény közzététele, további alkalmassági követelmény előírása sem.A nemzeti rezsim alacsony értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...melyek azok a pontok, amelyek az ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek."A Kbt. szabályozása, továbbá a jelen közbeszerzési eljárás feltételrendszere alapján az ajánlati árra a tárgyalások befejezésének időpontjában állt be az ajánlati kötöttség, melynek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Ugyan a törvényszöveg végül csak az áruk tekintetében tartotta fenn a hasonlóság feltételét, összességében az általános irányelvi szabályok érvényesülésének adott így terepet, melyet a jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
2