Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...eseteket, mint például az előzetes tájékoztató közzétételét, mely nem jelent kötelezettséget az eljárás lefolytatására, vagy a feltételes eljárás esetében történő rugalmasabb visszalépést is részletezi a jogszabály.Amelyre azonban nem tér ki részletesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...forint, áfa nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert az ajánlatkérőerre az egyre "írta ki a közbeszerzést", azaz olyan feltételeket támasztottakár az alkalmassági követelmények meghatározásakor, akár a közbeszerzésiműszaki leírás összeállításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...megkötött keretmegállapodás alapján az adottközbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében– a keretmegállapodásban meghatározott feltételekalkalmazásával, a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációtkövetően – köthet szerződés(eke)t az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymássalmeghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen azellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget is.Keretmegállapodásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.