Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 131. § (1) bekezdés]. A Kbt. a közbeszerzési eljárástól való visszalépés jogszerű esetei között szabályozza az ún. feltételes közbeszerzés megindítását. A Kbt. 53. § (5) bekezdése meghatározza a feltételes közbeszerzés általános szabályait,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség van a verseny szélesítésére, azonban ennek egyértelműen ellentmond a Kbt. 55. § (6) bekezdése, ugyanis eleve azt feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők egyszer nézik meg az eljárást megindító hirdetményt, és hiába történik később...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján feltételezhető, hogy az ajánlattevők egyike kiegészítő tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, ezt azonban elkésetten tette. A kiegészítő tájékoztatás a hatályos közbeszerzési törvény 3. § 21. pontja szerint ún. közbeszerzési dokumentum, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, mely esetünkben azt jelenti, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt ötödik napig lehet a kérelmet benyújtani (feltételezzük, hogy esetünkben ez már lejárt volna), azonban ha a (3) bekezdés szerinti határidő később jár le, akkor mégis jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtását követően az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal a beszerzés tárgyának műszaki paramétereiről és a szerződéses feltételekről, feltéve hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban lehetővé tette tárgyalás tartását.A (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.