Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján."A fenti szabály alkalmazása során érvényesült gyakran az automatizmus, és nyilvánították az ajánlatkérők feltétel nélkül összeférhetőnek a tervezőt annak ellenére, hogy valójában az eljárásba is bevonásra került. A fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tisztaságát. A döntésben a jogorvoslati fórum részletesen kitér a franchise-szerződés tartalmára, melyet megvizsgált. Válaszunkban feltételezzük, hogy a kérdés alapján egyes ajánlattevők azonos céggel állnak kapcsolatban, így az a kérdés, hogy ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.Az ítélkezési gyakorlat ezt tovább árnyalta annak kimondásával, hogy alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő. Említést érdemel még a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Alkalmassági követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Mennyiben van a 75%-os szabálynak prioritása akkor, amikor az ajánlatkérő meghatározza az alkalmassági követelményeket?
Részlet a válaszából: […] ...és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.Az (5) bekezdés alapján a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenséget eredményezne – Kbt. 24. §-ának (3) bekezdése.A korábbi szabályozás objektív volt, azaz a tény­állási feltételek megvalósulása attól függetlenül érvénytelenséget eredményezett, hogy az érintett szervezet, személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...tenni, ugyanis a részszempontok körébennem értékelhető az ajánlattevő alkalmassága akkor sem, ha azt az ajánlatkérő azalkalmassági feltételek között nem írta elő (például: tőkeerő, szakemberekfelkészültsége, nyelvtudása, műszaki-technikai felszereltség);...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert az ajánlatkérőerre az egyre "írta ki a közbeszerzést", azaz olyan feltételeket támasztottakár az alkalmassági követelmények meghatározásakor, akár a közbeszerzésiműszaki leírás összeállításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...mindenrészszempont esetében azonos;– azt a módszert (módszereket), amellyel megadja aponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.A felsorolt feltételrendszert az ajánlati felhívásban kellmegadni [a c) és d) pont esetén az egyéb információk körében] azzal, hogy a d)pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a feltételeit már nem módosíthatja, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.