Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] ...szereplőhöz fordulni, ha ez az eljárás jelentős változtatás nélkül átveszi a korábbi nyílt eljárásban említett szerződés eredeti feltételeit, amely eljárást azért szüntették meg, mert az egyetlen benyújtott ajánlat nem volt megfelelő, noha a szóban forgó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...aláírás, addig annak a vélelemnek kell érvényesülnie, hogy azt valóban az aláíró írta alá, és nem változott a dokumentum. Ennek a feltételrendszernek azonban nem minden dokumentumnak kell megfelelnie. Ezért vezette be a hazai szabályozás azt az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést nyertes ajánlattevőként aláírta.Kérdés tehát, hogy a Kbt. tükrében a jogutódlásnak melyik módja megengedett, és milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ne lehessen a közbeszerzési törvényt ilyen módon kijátszani.A régi Kbt.-hez képest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő saját maga dönt a kamarai jogosultságot magalapozó tapasztalat stb. meglétéről, azaz kvázi helyettesíti a kamarai feltételrendszer kamara általi vizsgálatát. Az ügy legérdekesebb része a 27. pont, ahol a jogorvoslati fórum kifejti álláspontját arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat, amelyek a közbeszerzési szabályokból erednek, feltételezve, hogy olyan okból kell az ajánlatkérőnek a szerződését azonnal hatállyal megszüntetnie, amelyet nem láthatott előre, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolását adják a szerződés megszüntetése okainak. A törvény 143. §-ának (2) és (3) bekezdései a felmondási kötelezettség feltételeit rögzítik, míg az (1) bekezdés olyan felmondási/elállási okot határoz meg, melyet nem kell a szerződés részévé tenni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem elvárható az ajánlattétel abban az esetben, ha egyértelműen hátrányos helyzetben van az ajánlattevő, így aránytalan feltételül szabni az ajánlattételt a jogorvoslati joggal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;– a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenséget eredményezne – Kbt. 24. §-ának (3) bekezdése.A korábbi szabályozás objektív volt, azaz a tény­állási feltételek megvalósulása attól függetlenül érvénytelenséget eredményezett, hogy az érintett szervezet, személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kikötni.A Kbt. szerződésekre vonatkozó előírásait is változtatta a jogalkotó. A szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
1
2
3