Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...alábbi 25. § (4) bekezdése alapján azt kell az ajánlatkérőnek eldöntenie ebben az esetben, amennyiben megvizsgálja a kérdést, és feltételezzük, hogy valóban az értékelésbe bevonásba került az érintett személy, hogy a kapcsolt vállalkozásban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Lezárt üzleti év hiányában pénzügyi alkalmasság igazolása

Kérdés: Mint friss cég, az eljárás megindításának pillanatában nincs lezárt mérlegünk. Megakadályozza-e mindez az eljáráson történő indulásunkat?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő írt elő pénzügyi alkalmassági követelményt, méghozzá éves árbevétel formájában. Amennyiben nincs még lezárt üzleti éve az ajánlattevőnek, ez is kezelhető a közbeszerzési eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...kivitelezésben egyéb módon nem vett rész. Az a kitétel, hogy ez nem eredményezheti a verseny tisztaságának sérelmét, másodrendű feltétel maradt. Összességében véleményünk szerint az alábbi szabályt szükségtelen volt kimondani, sokkal inkább a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja

Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...a referenciaigazolásra nem eredetiben van szükség, nem szükséges hiteles dokumentum benyújtása, annak egyszerű másolata is elegendő. Feltételezhetően az aláíró fél fizikailag nem tudja aláírni az alatt az idő alatt, ami hiánypótlásra rendelkezésre áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Korábbi eljárásban felhasznált EEKD elfogadásának feltételei

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárási rend esetén EEKD alkalmazására nem került sor. A kiírás szerint az ajánlatkérőnek a korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált EEKD-t is el kell fogadnia, ha az a valóságnak megfelelő tartalmú. Itt nem egyértelmű számomra, hogyan kell eljárni. Régi (hatályon kívüli) Word-formátumot kell kitölteni mai dátummal, vagy egy korábbi eljárásból kellene átemelni akkori dátummal?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet az alábbi szabály értelmében valóban az EEKD aktív benyújtását teszi lehetővé.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] A kérdés érdekes, hiszen mind jogi, mind EKR-technikai szempontból is meg lehet közelíteni, melyet az alábbiakban, sorban megteszünk.A Kbt. a 65. §-ának (7) bekezdésében kifejezetten utal a személyre, mely kapacitást biztosíthat, azonban a későbbiekben csak a szervezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételei fennállnak;– az a közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek, az eredeti ajánlatában nem szereplő olyan dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés úgy merülhet fel, hogy indokoláskérés keretében többszöri kérdésfeltételt követően az ajánlattevő módosítani kívánja a korábban benyújtott indokolását. Ebben az esetben, amennyiben nem az ajánlattétel részeként kíván az ajánlattevő módosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...Egyrészt a 41/C. §-ában felsorolja, mikor lehet esetileg eljárási cselekmények vonatkozásában eltérni, ahol a 41/C. §-ban foglalt feltételek fennállnak. Másrészt a 41/C. § (2) bekezdése felsorolja azokat az eljárási cselekményeket, melyeket biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
1
2
3
5