In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...a nemleges választ, és felhívni a figyelmet arra, hogy csak abban a formában fogadható el a szerződésmódosítás, amennyiben az in-house feltételrendszer nem változik, és a jogalapok tartalmát a módosítás nem érinti.A kérdés második fele, a 13/2023. (I. 24.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlat szerint ipari vagy kereskedelmi jelleg esetén a tevékenység közérdekűsége, illetőleg az ajánlatkérői minőség az egyéb feltételek fennállása mellett sem állapítható meg. Ugyanakkor az ipari vagy kereskedelmi jelleg fogalmára nézve sem a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] ...a Vbt. 2. számú melléklet 20. kategóriája valóban tartalmazza a védelmi szolgáltatásokat. Ha a felsorolt CPV-kódok relevánsak, még egy feltétele van a biztonsági beszerzés során a Vbt. alkalmazásának, jelesül, hogy minősített adatot keletkeztet, tartalmaz vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat saját tulajdonú cégéről van szó a kérdés alapján, a megfelelő jogalap a 9. § (1) bekezdés h) pontja. Alkalmazásának feltétele, hogy az ajánlatkérő a saját szervezeti egységeihez hasonló kontrollt gyakoroljon cége felett, magántőke-részesedés ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei;– a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [80. § (5) bekezdése, 115. § (2) bekezdése, 131....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...a közszolgáltatásokra vonatkozik, pontosabban közfeladat, közszolgáltatás ellátására, annak megszervezésére, amennyiben a többi feltétel fennáll az alábbiak szerint.A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjának ka) alpontja értelmében a törvényt nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet ajánlatkérői minősége

Kérdés: Cégünk a 100 százalékban állami tulajdonban lévő erdőgazdálkodási zrt.-k egyike, a tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. gyakorolja felettünk az állam képviseletében. Nem költségvetési támogatásból működünk, hanem saját gazdálkodási tevékenységünkből eredő bevételeinkből, amelyből az állami költségvetésbe is befizetünk. Beletartozunk-e a Kbt. klasszikus ajánlatkérői közé, vagy csak támogatásból megvalósuló beszerzéseink esetén kerülünk a Kbt. hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...számú ügyre, amelybehatárolta, mit érdemes elsősorban vizsgálni a közjogi szervezeti státuszmegállapítása során. Elsősorban a versenyfeltételek megléte, a valóshaszonszerzési cél megvalósulása, esetleges monopolhelyzet fennállásánakvizsgálatát követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Sportszövetség mint ajánlatkérő

Kérdés: Sportszövetség lehet-e ajánlatkérő? Pontosabban, ha támogatást kap, akkor kell-e közbeszereznie?
Részlet a válaszából: […] ...folytatásának a körülményeit.E tekintetben különösen fontos annak a vizsgálata, hogy az érintett intézmény atevékenységét versenyfeltételek között végzi-e, a fejlett verseny megléteugyanis arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél,amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményeként úgykötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásalkalmazhatóságának feltételei [125. §; (1)-(5) bekezdések, 225. §, 252.kezdése, 261. § (4) bekezdése];– a felek a szerződéskötési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...melynek értelmében újravisszaáll a korábbi b) pont, mely az egy ajánlattevővel történő szerződéskötéstis az egybeszámítás feltételéül szabja.A módosítás következtében a Kbt. 40. § -ának (2) bekezdésehelyébe a következő rendelkezés lép:"A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2