Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést nyertes ajánlattevőként aláírta.Kérdés tehát, hogy a Kbt. tükrében a jogutódlásnak melyik módja megengedett, és milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ne lehessen a közbeszerzési törvényt ilyen módon kijátszani.A régi Kbt.-hez képest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító szervezetekkel együtt volt képes az ajánlattevő megfelelni az alkalmassági követelményeknek, így nem véletlen, hogy szigorú feltételei vannak a kapacitást biztosító szervezet cseréjének. A kérdésben vélhetően nem a kapacitást biztosító szervezetre utalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Kompetenciabeszerzés feltételei

Kérdés: Milyen keretek között lehet beszerezni kompetenciát, értékben van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító szervezetet az új Kbt. hatálybalépését követően is feltétel nélkül lehet bevonni az eljárásba. Nem szükséges tehát, hogy az ajánlatkérő és a más szervezet között bármilyen többségi befolyás fennálljon, továbbá nincs korlátja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303. §-a szerint a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.