Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...jótállást nem kötöttek ki, a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot – a szerződésben foglalt feltételek szerint – abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Jóteljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérő a felhívásban nem jelöli meg, hogyan lehet rendelkezésre bocsátani a jóteljesítési biztosítékot? Kifejezetten az új Kbt. szabálya érdekel. Tehet-e fel kérdést egy cég, ha csak betekintést kért, de nem veszi meg a dokumentációt? A jóteljesítési biztosítékot fizetheti-e az ajánlattevő helyett az alvállalkozó, alkalmasságot igazoló szervezet vagy esetleg bárki más?
Részlet a válaszából: […] ...választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt vagy az előző pontbanmeghatározott formában – a) és b) pontok.Kérdésfeltételre van lehetőség a szóban forgó biztosítékkalkapcsolatban, de amennyiben a dokumentáció tartalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Ajánlati biztosíték szabályozása

Kérdés: Változott-e az ajánlati biztosíték szabályozása 2010. szeptember 15-e után?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítékkal biztosítani kívántszerződéses kötelezettséget, továbbá a biztosíték ajánlatkérő általiigénybevételének feltételeit;– a teljesítési biztosítékot a szerződéskötéskor, ajólteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos DB-határozat

Kérdés: 2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)
Részlet a válaszából: […] ...nem osztotta akérelmező álláspontját, hogy az előírt összeg két részletben történőteljesítése nem felelt volna meg a kiírás feltételének, ugyanis errevonatkozóan ("egy összeg" – "több részösszeg") kifejezett előírást az ajánlatifelhívás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése;– lehetetlen vagy túlzottan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Hiánypótlás lehetősége mintától eltérő tartalommal beadott bankgarancia esetén

Kérdés: Ajánlati dokumentumban meghatározott mintától eltérő tartalommal beadott ajánlati biztosíték (bankgarancia) tartalmi eltérése a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján hiánypótlással orvosolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...biztosította a hiánypótláslehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összesajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáróokokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőlegaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...támasztja – egyebek mellett – az ajánlatkérőkkel szemben, hogy irreális, a közbeszerzés megvalósításához szükségtelen feltételeket ne vegyenek figyelembe úgy, hogy ezzel csupán egyetlen ajánlattevő maradhat versenyben.Rátérve a Kbt 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.