Előzetes vitarendezés minősítése

Kérdés: Ajánlattevőként előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be az ajánlatkérőhöz, mert szakmai tudásunk szerint a beszerzési tárgyra vonatkozó műszaki paramétereket indokolatlanul versenyszűkítőnek láttuk. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította. A kiegészítő tájékoztatásokat követően újabb előzetes vitarendezési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz, amelyben kértük az ajánlattételi határidő meghosszabbítását. Erre a kérelemre az ajánlattételi határidő lejártáig nem kaptunk választ, így ajánlatot nem nyújtottunk be. Az ajánlatkérő eljárását megtámadhatjuk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […] ...olyan jogsértő eseményt vagy dokumentumot nem jelölt meg, amely a Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pontja szerint az előzetes vitarendezés feltétele, így a benyújtott kérelme nem minősül előzetes vitarendezési kérelemnek. Erre tekintettel az ajánlatkérőnek ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződésteljesítés ellenőrzésének alanyi köre

Kérdés: Alvállalkozóként veszünk részt egy építési beruházás kivitelezésében. A fővállalkozónk jelezte, hogy a szerződés teljesítését a Közbeszerzési Hatóság vizsgálhatja. Ez a hatósági vizsgálat ránk is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelt-e a közbeszerzési törvényben meghatározott követelményeknek, ideértve a közbeszerzési dokumentumokban és az ajánlatban foglalt feltételeket is.A Korm. rendelet 2. § 2. pontja alapján az ellenőrzött szervezetek körébe tartoznak a közbeszerzési, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentum."Ilyen dokumentum hiánypótlásának feltételeit, korlátait a Kbt. 71. § (9) bekezdésében előírtak határozzák meg. A jelen esetben megállapítható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő, hivatkozva az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet szabályaira (válaszunkban feltételezve, hogy uniós eljárásrendben kötelezően kitöltendő EEKD-ről van szó):– Az EEKD kitöltése kötelező, e nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, mely esetünkben azt jelenti, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt ötödik napig lehet a kérelmet benyújtani (feltételezzük, hogy esetünkben ez már lejárt volna), azonban ha a (3) bekezdés szerinti határidő később jár le, akkor mégis jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás részvételi vagy ajánlattételi szakaszában vagyunk, tehát akár egy-, akár kétszakaszos eljárásról is lehet szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás nyújtását a központosított eljáráshoz való csatlakozás feltételéhez kötheti.A (2) bekezdés szerint az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...honlapján történő közzétételéről;– a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdése szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Nyilatkozat az ajánlattevő hatáskörén kívül eső körülményekről

Kérdés: Előírható-e, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást (például pénzintézeti nyilatkozat) az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta-e alá? Honnan tudhatom én ezt egy pénzintézeti igazolás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő csak annak ismeretéről nyilatkozhat, amit ő maga is képes ellenőrizni. Ennek az igénynek, hogy az ajánlatkérő hasonló feltételeket megfogalmazzon, az igazolásra vonatkozó szabályok szabnak határt. A Közbeszerzési Döntőbizottság D. 320/2012....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel- legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételekmértékéig lehet előírni. Azaz az előírt alkalmassági követelményekinformációtartalma kérése során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2