Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...ezért nem életszerű.Az új szabály értelmében letisztultabb a kép. Egyrészt azösszeférhetetlenség fennállásának feltétele, hogy pártatlan és tárgyilagosmegítélésre ne legyen képes a bevont személy vagy szervezet. Tehát attól, hogyaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...azazaz ezt követően indított közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni az érintettrendelkezést.A módosítás az alkalmassági feltételek tekintetében isbevezetett változásokat.A 65. § (3) és (4) bekezdése az alábbi pontosított, illetveúj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózóiadatbázisban.A közbeszerzési törvény 60. § (1) bekezdésének g) pontjábanfoglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnakaz 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – Kbt. 86.§ (5) bekezdés;– lehetetlen vagy túlzottan magas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes teljesíteni a feltételt. Mivel esetünkben az ajánlatkérő hiánypótoltatta amérlegeket, melyeknek az ajánlatkérő nem tudott megfelelni, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése;– lehetetlen vagy túlzottan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetjük.A 2006. augusztus 24-étől hatályos módosítás értelmében aKbt. 60. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – amunkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozóesetekben – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alvállalkozó bevonásának kizárhatósága

Kérdés: Megtiltható-e a dokumentációban, illetve ajánlati felhívásban, hogy az ajánlattevő alvállalkozót vonhasson be a teljesítésbe?
Részlet a válaszából: […] ...fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét; az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni; ha a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.