5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
2. cikk / 5 Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően
Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
3. cikk / 5 Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
4. cikk / 5 Jogorvoslati határidők értelmezése
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
5. cikk / 5 Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
